"Maximizing the Value of Your Intellectual Assets"
A védjegyekre a védjegy-törvények biztosítanak védjegyoltalmat. Az egyes országok, vagy régiók illetékes hivatalainál a védjegy regisztrálható egy eljárás keretében, ha az a törvényi feltételeknek megfelel. A regisztrált védjegy jogosultja 10 évre szóló monopóliumot élvez, amely tetszőlegesen megújítható.
A nem-regisztrált védjegyek automatikus, de nehezebben érvényesíthető védelme a tisztességes gazdasági verseny jogszabályai által biztosítottak. (“Common Law - Passing off”) Szűkebb és csak adott területen jelent védelmet.
A Formatervezési Minta olyan Szellemi Alkotás, amely valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek.
A Formatervezési Minta jogi védelme
Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. A védelmet a nevesített jogszabályok alapján az illetékes szabadalmi hatóságoknál lehet bejelentés során megszerezni.
Az Europai Unióban lehet ún. Közösségi formatervezésiminta-oltalmat szerezni egyetlen bejelentéssel, amely védelmet ad az unió valamennyi tagállamának a területére. A lajstromozott minta a bejelentés napjától számított 5 évre ad védelmet, amely 5 évente meghosszabbítható, de maximum 25 évig.
A nem lajstromozott minta az Unió területén való első nyilvánosságra jutás napjától 3 évig élvez védelmet valamennyi tagállamban.
Megjegyezzük, hogy az USA rendszer “design patent” -ként kezeli, amely nem tévesztendő össze a találmányokra adott “utility patent” - szabadalom fogalmával. 14 évre ad védelmet.
A Szerzői mű olyan Szellemi Alkotás, amely egyéni-eredeti jelleget visel, alkotó szellemi tevékenység eredménye és rendszerint valamilyen módon rögzített formában van.
Tárgya az irodalom, a művészet és a tudomány területén létrehozott művek köre.
Így különösen
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió - és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n) a jelmez - és díszletterv,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.A szerzői művek jogi védelme automatikusan életbe lép a mű létrejöttének a pillanatától és érvényben marad a szerző halálától számított 50 - 70 évig. A védelem ténye független az alkotás színvonalától, minőségi, mennyiségi jellemzőitől.
A részletes feltételeket a Szerzői jogi törvények tartalmazzák. A nemzetközi egyezmények értelmében egy adott országban létrejött mű automatikusan védelmet élvez az egyezményt aláíró valamennyi többi országban is.
Egyes országok szabadalmi hivatalainál lehetőség van a mű letétbe helyezésére elismervény ellenében. Előnye az, hogy szerzőségi vita esetén a letét bizonyító erejű dokumentum.
Alkotó az, aki a Szellemi Alkotást megalkotta. Abban az esetben, ha azt többen alkották meg akkor meg kell határozni az alkotók szerzőségi arányát és azt jogi nyilatkozatban - lehetőleg közjegyző, vagy 2 tanú előtt írásban rögzíteni kell - anyagi és büntetőjogi következmények ismerete mellett.
Feltalálónak kell tekinteni azt a személyt, akit a szabadalmi bejelentésben megjelöltek – ellenkező bírósági döntésig.
Az alkotás létrehozásában bármilyen tevékenységgel hozzájáruló személyek szerepét mindig tisztázni kell, így különösen az abban közreműködőkét (pl. Phd hallgatók, szakemberek, konzultánsok) a későbbi jogviták elkerülése miatt. A rendezésre írásbeli nyilatkozatot kell készíteni.
Annak az alkotónak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.
Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltatót azonban megilleti a találmány nem kizárólagos, át nem ruházható hasznosítási joga.
Annak az alkotónak a találmánya, akinek munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
A munkaköri leírásban foglaltakon kívül mindaz, amit a munkavállaló felettesének írásbeli, szóbeli vagy ráutaló magatartással tudomására hozott utasítása alapján végez, munkaviszonyból folyó munkaköri kötelességnek minősül. Szolgálati találmánynak minősülhet a szellemi alkotás akkor is, ha az alkotó tevékenység nem a munkahelyen és nem munkaidőben került kifejtésre.Háttere az, hogy az Alkotó a munkáltató erőforrásait használja fel: infrastruktúrát, tudásbázist stb.
A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
A Szellemi Alkotások vagy Szellemi Eszközök NEM-fizikai jellegük és természetük miatt könnyen másolhatóak és használhatóak fel bárhol a világon. Ugyanakkor az tény, hogy megszerzésük jelentős befektetésekkel, kutatás-fejlesztéssel jár együtt, amely másoknál nem merült fel.
A jogi védelem biztosítja azt, hogy annak fennállása alatt a létrehozó rendelkezzen alkotása, eszköze felett és az általa elérhető előnyök kiaknázásával rendelkezzen. Ellenőrzést gyakoroljon felette és eltiltsa, vagy engedélyezze annak használatát mások számára.
A fő cél, hogy megvédje érdekeit jog eszközeivel.
Ideiglenes jogi védelem a szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező, az elismert bejelentési napra visszamenőleges hatályú oltalom, amely alapján a bejelentő felléphet a találmány jogosulatlan felhasználójával szemben. Bírósági eljárás azonban a szabadalom végleges engedélyezéséig felfüggesztésre kerül.
A terméken, vagy eljárás dokumentációin javasolt feltüntetni azt, hogy “Szabadalmazás alatt“ illetve angolul “Patent Pending“ és azt ilyen módon is kihirdetni. Ezzel a versenytársak tájékoztatása megtörténik és egy bitorlás esetén a rosszhiszeműségük nem kétséges.
A RS rendszerben a védelem céljából történő bejelentést és az azt követő eljárási időszakot is ideiglenes védelem fennállásának tekintjük - mindig az adott ügyhöz való menedzselés állapota a mérvadó. A továbbiakban a projekt lehetőségeire figyelemmel a megalapozó jogi védelem kiterjesztése következik azokra a célpiacokra ahová a hasznosítási stratégia irányul.
Végleges oltalom alatt értjük azt, amikor az oltalom megszerzésének eljárása befejeződött és a Hivatal a kért oltalmat engedélyezte (pl. Szabadalom), vagy a regisztrációt elvégezte (pl. védjegy).
Bitorlás egy jogi védelemmel rendelkező Szellemi Alkotásnak a jogtulajdonos engedélye nélküli használata - egyes kivételektől eltekintve - bitorlásnak minősül.
Nem bitorlás az egyes nevesített célokra, pl. oktatási célra való felhasználás, vagy a kisebb mértékű idézet egy műből a szerző nevének feltüntetése mellett stb. Javasolt az adott területen érvényes vonatkozó jogszabályok tanulmányozása.
Bitorlás elkövetése súlyos következményekkel jár: a tevékenységtől való eltiltás mellett az okozott kár megtérítése, az eszközök megsemmisítése és az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása.
Freedom to Operate - jogtisztaság azt jelenti, hogy az adott piacon senkinek semmiféle jogát nem sértjük a tevékenységünkkel. Ennek megállapításához elengedhetetlen a piacralépés előtt egy alapos kutatás során a fennálló jogok felkutatása és elemzése.
Nem történik jogsértés akkor, ha a Szellemi Alkotásunk közkincsnek minősül, vagy mi rendelkezünk jogokkal, esetleg megállapodást kötünk a jogtulajdonossal az adott piacon.
Egyértelmű biztonságot jelent például az adott piacon lejárt szabadalom szerinti megoldás szolgai megvalósítása, mivel az akkor már közkincsnek tekintett és bárki hasznosíthatja. (Szükség van természetesen az egyéb jogok, brand nevek stb. tisztázására is.)
Publikáció minden olyan közzététel, amelynek eredményeként a Szellemi Eszközt bárki megismerheti. A publikálás szabályait a gazdasági egység erre irányuló Szabályzata rögzíti.
Publikáció jogi védelem nélkül egy technológiának - Szellemi Alkotásnak - azt eredményezi, hogy azt vagy egyáltalán nem lehet Szellemi Eszközzé konvertálni, vagy ha igen akkor annak ellenőrzése korlátozottá válik.
A következmény az, hogy a benne rejlő Értékpotenciál vagy teljesen kihasználatlan marad, vagy csak minimális mértékben hasznosul. A “termelő eszköz” funkció kerül veszélybe vagy veszik el.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy több éves kuatatás-fejlesztés eredményeit bárki felhasználhatja korlátozás nélkül, és nem lehet az invesztícióra megtérülést elérni. Sőt amennyiben további finanszírozás van szükség, úgy annak megszerzési lehetősége is veszélybe kerül.
A publikálás találmányok esetében újdonságrontó és emiatt a legtöbb országban az már nem szabadalmazható.
Hasznosítás - Hasznosított Szellemi Alkotás
Magyar jogi környezetben:
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény (továbbiakban: az Szt.) – a használati minták és topográfiák tekintetében is megfelelően alkalmazandó – rendelkezései alapján hasznosításnak minősül a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása, vagy az országba történő behozatala; a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalombahozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, vagy ilyen célból raktáron tartása, illetve az országba történő behozatala (az Szt. 19. §-ának (2) bekezdése).
A formatervezési minták oltalmáról szóló törvény (továbbiakban: Fmtv.) rendelkezései alapján hasznosításnak minősül különösen a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása {az Fmtv. 16. §-ának (3) bekezdése}.
A fentieken túlmenően hasznosításon értendő a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése, vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá a szellemi alkotáson fennálló jogok teljes, vagy részleges átruházása is, valamint a találmány tárgyát képező termék más – alvállalkozó segítségével, bérmunka keretében – általi előállítása [sub-contracting].
Szerzői művek esetében hasznosításon a mű engedély alapján történő felhasználását (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással, vagy másként sugárzott művek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, átdolgozás, kiállítás), valamint a vagyoni jogok részleges vagy teljes átruházását értjük.
A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények hasznosítása: idetartozik mind a vállalkozások keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása.
Más jogrendszerekben:
Javasolt az adott ország szabályozását áttekinteni, mert pl. az ajánlat (“offer to sale”) is hasznosításnak minősülhet és bitorlási következményekkel járhat, ha az jogosulatlan.
Általában hasznosítás alatt a Hasznosítási Stratégiában meghatározott cél elérését tekintjük. Ilyen például egy licenc szerződés létrehozása, egy vállalatba apportálás, vagy egyéb tevékenység.
A Riglersystem™ Rendszer - röviden jelölve RS - egy Szellemi Eszköz Menedzsment Kultúra és Technológia (szoftver) a gazdasági szervezetek részére.
A RS alkalmazása magas szintű Szellemi Eszköz Menedzsment Képességek fenntartásával és a Gyakorlattal jár amely végső soron a “Szellemi Eszközök Értékének Maximalizálását” eredményezi.
A Szellemi Eszközök a vállalkozás termelő eszközei, amelyek működtetésével jövedelem termelhető különböző módon: árprémium, többletértékesítés, licenc bevételek és mások elérésével. Különösen fontosak a tudás-alapú technológiai vállalkozások esetében, ahol a fizikai jellegű eszközök szerepe eltörpül a szellemiek mellett.
A RS Rendszerben a Szellemi Eszközökre vonatkozó meghatározások és követelmények tekintetében a Nemzetközi Számviteli Standard 38. fejezetét (IAS38) és az általános jogi normákat tartjuk iránymutatónak.
Ezek figyelembevételével:
Az Eszköz egy olyan erőforrás, amely
- múltbeli események eredményeként a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt áll és
- amelyből a gazdálkodó egységnek várhatóan jövőbeli gazdasági hasznai származnak.
A Szellemi Eszköz (Immateriális Eszköz, Intagible Asset) egy azonosítható, fizikai megjelenéssel NEM rendelkező, NEM monetáris eszköz.
Az azonosíthatóságnak való megfelelés akkor áll fenn, ha
- a Szellemi Eszköz elválasztható a gazdálkodó egységtől, onnan ki lehet vonni, el lehet önmagában adni, bérbe lehet adni a hozzá kapcsolódó jogokkal vagy kötelezettségekkel együtt (pl. szabadalom) vagy
- szerződésen alapuló vagy más jogokból keletkezik, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egységtől elválasztható-e vagy sem (pl. nagy értékű kutatási szerződés)
A Szellemi Eszközt a számviteli nyilvántartásban csak akkor kell megjeleníteni, ha
- valószínű, hogy az eszköznek tulajdonítható gazdasági hasznok be fognak folyni a gazdasági egységhez, és
- a Szellemi Eszköz bekerülési értéke megbízhatóan meghatározható.
Figyelemmel ezen követelményekre a RS Rendszerben a Szellemi Eszközök tekintetében a következő 4 jellemzőt tartjuk szem előtt:
DOKUMENTÁLÁS - az azonosíthatóságot valósítja meg
ELLENŐRZÉS - az Eszköz törvényes jogokból származik, érvényesíthetően
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK - megbízhatóan meghatározható legyen a megszerzéstől függetlenül
JÖVŐBENI HASZON - ésszerű és indokolható feltételezések, kockázatok és bizonytalanságokAmennyiben e 4 feltétel nem áll fenn, akkor az adott tételt Goodwill elemnek kell tekinteni.
A magyar számviteli jogszabály szerint a Szellemi Eszközök az Immateriális Javak cím alatt szerepelnek. A RS Rendszerben e csoportból a Szellemi Termék és a Vagyoni Értékű Jogok alcsoportokkal foglalkozunk bővebben, de a Goodwill elemeket is rögzítjük.
A Szellemi Eszközökkel kapcsolatos tevékenységeket a Szellemi Eszköz Menedzsment, röviden SZEM megnevezés alatt foglaljuk össze.
Szellemi Eszköz Jelöltek (SZEJ)
A Szellemi Alkotások és más, megfelelő intézkedésekkel a Szellemi Eszközök csoportjába transzferálható nem-fizikai jellegű vagyoni elemek: tudáselemek, vagyoni értékű előnyök, jogi konstrukciók stb. - ha azok nagy valószínűséggel olyan állapotba hozhatóak, hogy megfeleljenek a Szellemi Eszközök közé való besorolásnak.
Felismeréskor minden elemet lényegében Szellemi Eszköz Jelöltnek tekintünk egészen addig, ameddig annak státuszát a RS Rendszerben nem ellenőriztük és be nem bizonyosodott az, hogy a Szellemi Eszköz kritériumoknak 100 %-ban megfelel.
Szellemi Eszközök gazdasági szerepe
Egy Szellemi Eszköz gazdasági szerepét és jelentőségét a gazdasági eredményhez való hozzájárulás mértéke minősíti. Az egyik lehetőség a bevételek növelése, másik a kiadások csökkentése lehet – közvetlenül, vagy közvetett módon.
A Szellemi Eszköz értéke annál nagyobb, minél nagyobb ez a hozzájárulás. A nagyobb eszközérték növeli a vállalat piaci értékét.
Szellemi Eszköz Menedzsment (SZEM)
Minden Szellemi Eszköznek van egy életciklusa, amelyet annak a felismerésétől, vagy azonosításától (anyakönyvezésétől) számítunk a gazdasági életének a végéig. A Szellemi Eszközt az életciklusán át különböző folyamatok végrehajtása során juttatjuk el egyik A állapotból egy új, kedvezőbb B állapotba azzal a céllal, hogy az eszköz hasznosuljon, vagy annak hasznosulása hatékonyabb legyen.
Ilyenek például a szakszerűbb dokumentálás, a jogi védelem megszerzése, a hasznosítási lehetőségek megtervezése, az értékelés és sok más intézkedés. Az intézkedéseinket összefoglalóan menedzselésnek nevezzük.
A RS Rendszerben a menedzselésre irányuló szervezeti képességeket SZEM Képességek, annak gyakorlati alkalmazását a SZEM Gyakorlata címmel jelöljük.
A SZEM telitettséget e két koordináta jellemzi. Beszélünk aktuális és optimális SZEM állapotról. Az aktuális állapot egy részletes felmérés alapján állapítható meg és két koordinátával jellemezhető az optimális állapothoz viszonyítva. Optimális a SZEM telitettsége akkor, ha az a gazdasági egység stratégiai és üzleti céljait maximálisan támogatja és ahhoz illeszkedik.
Az aktuális SZEM állapotból az optimálisba a RS Fejlesztési Program keretében lehet eljutni.
Optimális állapotban kialakult és művelt Szellemi Eszköz Portfólió (SZEP) esetében valósul meg a “Szellemi Eszközök Értékének Maximalizálása” amely a RS Rendszer végső küldetése.
Elsősorban a Szellemi Tulajdon Eszközökre vonatkozó kifejezés, azonban az egyszerűsités céljából a RS rendszerben az SZT egy általános használt forma. (magyar számviteli kategória)
Származtatott kifejezés az SZTM – Szellemi Termék Menedzser.
Szellemi Tulajdon (Szellemi Tulajdon Eszközök)
A Szellemi Eszközök halmazába tartozó csoport, amelyet a Szellemi Alkotások tekintetében fennálló, a tulajdonjoghoz hasonló abszolút szerkezetű jogviszony jellemez. A jogviszony az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével (szabadalom, regisztráció), illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott Szellemi Alkotás titokban tartását szolgálják.
Szerzői művek esetében a Szellemi Alkotás létrehozásával automatikusan keletkező jogviszony.
A Szellemi Tulajdon felfogható továbbá olyan jogterületként, amelynek szabályrendszere - a polgári jog területén belül - kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a Szellemi Alkotások létrehozói, illetve az abból származtatott más jogosultak számára.